Hát mi van az emberekkel?

Azt írja a nő, Olaszországban akar dolgozni és élni, de a nyelvet nem beszélni. Írom én (udvariasan), hogy azért akkor gyorsan meg kéne tanulni az alapokat, mert máshogy nem boldogulsz, és egy ország, ahol le akarsz telepedni, meg is érdemel annyi tiszteletet, hogy legalább gügyögd a nyelvét. Mire egy másik kommentelő: ő tizenegy éve kint él, és nem a tiszteleten van a hangsúly, hanem, hogy az olaszok átvernek, ha nem beszélsz olaszul. Mivan?? Nem az átverést vitatom, itthon is átvernek – és szerintem lassan már mindenhol, ha nem figyelsz. De baszki 11 éve kint élsz, és ez jött le? Nem akarom megint felhozni a menekült-kérdést, de azért amit másoktól elvárunk, azt jó lenne, ha mi is gyakorolnánk, ha más lakhelyet választunk magunknak.

A másik kutya-téma. Tudjuk, hogy odavagyok értük, ezt nem magyarázom. Szilveszterkor rengeteg elveszett állat van, tény, hogy sokra nem vigyáznak eléggé, de az is tény, hogy olyanok is elszöknek, akikre pedig vigyáznak: kiugranak a gazda kezéből, kibújnak a hámból (délután 6-kor, amikor még nem feltétlen számít valaki a petárdákra), kiássák a kennel alját, kibújnak olyan réseken a kerítésen, ahol máskor biztos nem férnének ki. A gazda felelőssége, még ezt is elismerem. Mert be kell vinni, be kell zárni a fészerbe, stb. Én magam is a reszkető kisebbik kutyával töltöttem a szilvesztert – jó buli volt. 🙂 De azért azt már túlzásnak tartom, ahogy az “állatvédők” a gazdákkal beszélnek, anélkül, hogy akár a személyt, akár a körülményeket ismernék. Már azon gondolkoztam, hogy ha elveszne a kutyám, nem merném a neten keresni, mert tisztára lincshangulat uralkodik. Olyan mondatok hangoznak el, hogy az ilyen gazdát ki kéne baszni tenni éjszaka a hidegbe és ottfelejteni… meg miért nem vesz egy kutyaposztert és azt imádja… vagy inkább vegyen a kertbe egy kutyaszobrot, az is megteszi… az ilyen nem gazda, inkább egy “rohadék”, akit lehet gúnyolni, pellengérre állítani, kicikizni… még akkor is, ha elmeséli, hogy fél éjszaka a kutyát keresték, bőg az egész család, és kétségbe vannak esve. Ha valaki véletlenül odaírja hozzászólásban, hogy ne sértegessünk, inkább segítsünk, az is el lesz küldve a búsba. Nagyon szeretem a kutyákat. Nagyon!!! És mivel bizonyos okokból mind a két állatunkat pénzért vettük, még jövök az Univerzumnak legalább egy (de inkább két-három) befogadással, majd eljön ennek is az ideje. De azért valami baj lehet annak is a lelkével, aki már csak az állatokat tudja sajnálni, és az embereket élből képes lealázni.

Bolond világ van, komolyan… :-/

Reklámok

16 thoughts on “Hát mi van az emberekkel?

  1. Sajnos nagyon igazad van mindkét esetben!
    A kutyás dolog… átesnek sokan a ló túlsó oldalára. Félelmetes! Mert… tudod, én azt vallom, hogy a kutya egy farkasleszármazott és bár igen, szeret a lakásban henyészni, pláne hidegben, de ettől ő még vágyik a szabadba. Én azt sem tartom fair eljárásnak, mikor valaki 2 óangol juhászt tart egy 2szobás lakásban és napi 1x viszi le őket. Az ilyen a szememben ugyanúgy állatkínzó, mint aki láncon tartja.
    Mikor Gyurmát elajándékoztam… ehh… beleírtam a hirdetésbe, hogy nem lakásba való kutya, nem bírja ott és mivel mást nem tudunk biztosítani neki, sajnos elajándékoznánk. No, erre jól rám is támadt rögtön pár irtóra okos, a kutyámat nyilván látatlanban is durvára ismerő, hogy hogyan állíthatok én olyat, hogy egy buldognak nem jó a lakásban, nem szeret ott. Bennem itt elpattant valami.
    A másik: menj fel egyszer egy törpenyuszis oldalra fb-on. Uhh! Múltkor egy srácot hogy szétkaptak ott, mert nem is tudom már napi hány órát nem engedi ki a nyuszikát a ketrecből lévén, hogy irtó sokat dolgozik és nincs otthon. Én csak pislogtam! (És csendben kiléptem a csoportból.)

    • Ebben egy kicsit vitatkoznék, mert ugye Károly is nagydarab, és eredendően vízi vadászkutya (csak azóta már agyon van tenyésztve), és még nyáron is legtöbbször bent akar lenni, télen épp csak pipilni megy ki, és már áll az ajtóban könyörgő szemekkel, hogy engedjük be. Erre van kitenyésztve. De ez nyilván kutya- és gazdafüggő.

      Jah, a nyulak arról híresek, hogy naponta sétáltatva vannak. Megáll az eszem. 😛

      • De minden fajtánál vannak kivételek, s ezt így nem lehet kijelenteni a konkrét egyed ismerete nélkül, hogy milyen a jelleme. Mert ugye a buldogok 95%a tényleg jól elröfög a pecóban, de vannak kivételek. Ahogy tudok más hivatalosan szobaebből is olyan egyedet, aki az udvart preferálja.
        Szóval ne kövezzenek már meg, mikor azt mondom, hogy ennek a konkrét egyedenek bizony nagyobb a mozgásigénye, mint eldöcögni a tányérjáig és vissza. – fene nagy állatvédelmezésükben.

        Ó. ezek itt nagyon elvetemült nyulasok ám! Szerintem Bobeket is elvennénk tőlünk, mert csak esténként szoktuk kiengedni rohangálni. Itt sokan büszkén írják, hogy a ketrec a padlásra költözött, a nyuszinak már nincs rá szüksége. :-O

        • Na, hát én is ezt mondom… hogy Károlyt pl. simán lehetne egy 50 négyzetméteres panelben is tartani, mert neki csak annyi hely kell, ahová leheveredhet, itt a kertes házban is mindig bent akar lenni. Pipilni meg sétálni el kell vinni, de neki ennyi elég. Szóval igen, inkább kutyafüggő mint fajtafüggő a dolog.

    • Sajnos érthető az ő hozzáállásuk is, mert annyi mocsok emberrel találkoznak, te is tudod, milyen képeket lehet látni, mennyire sérült, bántalmazott, elhanyagolt kutyákat szednek össze ezek az önkéntesek úton-útfélen. Eddig oké, rengeteg eset volt már, hogy én is azt mondtam, azt a szemétládát bele tudnám taposni a betonba, aki ezt-és-azt tette azzal az állattal. De ezek az esetek, mikor a család siratja és keresi a kutyát mindenütt, ezek meg még lecseszik, és mindennek elmondják őket, ezt nem veszi be a gyomrom. Emlékeztek, Buddy is kiszökött vagy háromszor, hogy pizsamában rohangáltam utána itt a környező utcákban, basszus, EGY PILLANAT alatt kislisszolt a lábunk mellett… okés, hibás voltam, de azért bocs… nem tömeggyilkos.

  2. Egyébként most már legalább a tizedik balesetben elhunyt kutya képét látom több szemszögből is lefényképezve, hogy jól látszódjon, ahogy kilóg a bele, vagy ahogy a kocsi széttaposta a fejét. Nincs kitakarva semmi. Normálisak ezek? Állatvédők???? Honnan tudják egyáltalán, hogy adott kutya halálának köze van-e a szilveszterhez? Attól, hogy ilyen képeket postolnak, aki eddig szar gazda volt, az majd most jobb lesz? Aki eddig kibafta a kutyáját az utcára, az majd eztán nem fogja? Nem az számít, hogy ez nekem hogy rontja el a kedvemet (pedig elrontotta, és némelyik képen elbőgtem magam), de ez a fajta megközelítés teljesen felesleges. Akit érint pont leszarja, a normális érzésű embereket viszont indokolatlanul felkavarja. Állatvédők jah! Akkor azért megkérdezném, hogy egy állatnak nincsenek “személyiségi jogai”? Hülyén hangzik, de halálában tisztelni kellene azt a kis lényt annyira, hogy nem mutogatják fészbúkon, amikor már csak darabokban lehet összekanalazni. Lehet, ma még összeveszek valakivel, hörrrr……

    • Ebben is csak bólogatni tudok!
      Én sosem tennék ilyet állattal – gondolok most arra, mikor vki csonkít, kínoz állatokat – így, mikor kirakját a képét én rosszul leszek testileg, mentálisan, míg az, aki csinálta, az meg nagy ívben lesz… Teljesen értelmetlen! Kétlem, h vki azt mondja majd: jujj, hát kifolyt a szeme? én nem is gondoltam volna! eztán nem böködöm piszkavassal! elgondolkodtam. Bocsika! …

      • Pontosan! Most egyébként töröltem magam az összes kutyamentő oldalról, mert nincs kedvem naponta szétloccsantott fejű kutyákat nézegetni, és olvasni a gyakran indokolatlan mocskolódásaikat. Hihetetlen, hogy védik az állatokat, ugyanakkor tele vannak feszkóval, amit mind ezen a vonalon vezetnek le. Két menhellyel is kapcsolatban vagyok, segítek, amiben tudok, ha lehetőségem lesz, majd jön hozzánk is még kutya, szvsz. Egyébként érdekes, hogy ha erre a két menhelyre sérült kutya érkezik, lefényképezik (inkább arra összpontosítva, milyen aranyos, nem arra, hogy ömlik belőle a vér), tárgyilagosan közlik, hogy ez és ez van, segítséget kérnek, megadják az infót ami kell, nem arra fordítják az energiájukat, hogy elátkozzák ismeretlen emberek felmenőit tíz generációra visszamenőleg.

  3. Maximálisan egyetértek… egy darabig fent voltam állatvédő oldalakon, aztán mindegyikről töröltem magam, többek között pont emiatt… tipikusan a ha van rajtad sapka azért vagy hülye, ha nincs, azért, képtelenség jót tenni!… nem szeretem a végletes, nem gondolkodó embereket… a vizslámmal bármit tehettem, mindig megszökött, úgy jött ment ahogy kedve tartotta, pedig maximálisan vigyáztunk rá, de összedolgozott a kis barátjával és együtt bontották a kerítést (az egyik figyelt a másik bontott)… és amíg dolgoztunk, ők addig csavarogtak, egy kis bűnbanda voltak ők ketten… nem tudtam velük mit tenni, de bizony volt, hogy kínunkban láncra kötöttük, a saját érdekében, mert nem volt más megoldás (futólánc!), ugyanis megfenyegettek, hogy lelövik, meg megmérgezik, és kennel építésre nem volt lehetőség… Amúgy nyilvánvalóan azért is én vagyok a hibás, mert a cicámat valami véglény megmérgezte… ha nem engedem ki, azért vagyok állatkínzó, ha kiengedem és megmérgezik, azért… még jó,hogy az ismerőseim nem szedtek szanaszét érte… tele van a kiccsizmám a sok okostojással, de tényleg…

  4. Huh, milyen mély témák és parázs élet már az új év első napján! A kutyás téma… igen, ezt tapasztalom nemcsak állatvédő, de mindenféle fajta-rajongó oldalon is. Mondok egy példát. Csak annyit kérdeztem, hogy egy golden retriever esetében ajánlott vagy sem a trimmelő fésű használata, elkerülendő a szőrhegyeket a lakásban? Ne tudjátok meg milyen személyeskedésbe torkolló kommenteket szabadítottam útjukra, pusztán azért, mert volt aki így gondolta és volt, aki amúgy. Mintha az emberek még ilyen tizedrangú tanácsadásra sem lennének képesek indulatok nélkül. Nem engem bántottak, hanem egymást, de végül is nekem volt szar érzés, hogy összeugrasztottam őket. Az eredeti témához meg… Lehet, csak nekem evidens, hogy ha lakhelyet változtatok, akkor igyekszem beilleszkedni? Ehhez még Olaszországig sem kel menni, de mondjuk, ha leköltöznék egy kis faluba, nyilván nem úgy élnék, ahogy itt Pestiában, mert kinéznének maguk közül a zárkózottságommal. Ha pedig még egy nyelvi különbség is nehezíti a dolgot, nyilván nem őket kezdeném magyarul tanítani 🙂 Amúgy azt hiszem, nemzeti sajátosságunk, hogy más szemében a szálkát, magunkéban a gerendát se…

    • Pont ahogy mondod! Mindenhol ez van, bármi legyen a téma. Nekem nem az a bajom, hogy különbözőek a vélemények (épp elég különböző az enyém is), hanem ahogy előadják. Mint aki rögtön ölni tudna, és hogy nyomdafestéket nem tűr, az szinte alap. Mint botcsinálta lélekbúvár, gyakran azon gondolkozom, ezek vajon a kinti életükben is ilyen stílusban nyomják, vagy a net valami olyan felület, ahol szabadjára lehet engedni az összes indulatot? Egyébként ez az Olaszországba készülő nő egyetértett velünk, akik ajánlottuk a nyelvtanulást. Szinte csodálkoztam, de hála Istennek ilyen is van.

      • Szerintem ezek csak neten ilyen tökös, megmondó emberek.
        Én pont a szoptatós vezetőnél gondolkodtam el ezen, ahol mindenféle Mári nénik is előadták a kőkeményet…

  5. Számomra alap, hogy még egy nyaralásnak sem vágok neki úgy szívesen, hogy ne lennék legalább minimálisan tájékozott az ottani kultúrával kapcsolatban, hosszabb távú tartózkodás esetén meg igenis tanuljon meg az ember legalább minimálisan az adott ország nyelvén.

    A kutyás téma meg: még ha hibás is a gazdi abban, hogy elszökött az eb, mert mondjuk fél pillanatra kihagyott a figyelme, ha látszik rajta, hogy ki van borulva emiatt, akkor az épp elég “büntetés” számára, nem kell még jobban a földbe döngölni szegényt…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s