Hájjal kenegetnek… :-)

Márta ismeretlenül olvassa a blogomat, és ma ez a levél jött tőle, gondolom nem bánja, ha bemásolom. Nagyon fontosak ezek a visszajelzések. Nagyon! Legszívesebben azonnal nekiállnék írni és írni és írni… de három nap távollét után úgy illik családilag, hogy inkább a porszívó szebbik végébe kapaszkodjak bele. 🙂 Köszönöm itt is, Márta! 🙂

Karácsonyra kaptam a férjemtől az Egy pohár bor c. könyvet. Dedikálva érkezett:):) Nagyon nagyon boldog voltam még a szemem is könnybe lábadt ( előtte éppen néztem az Alexandra 😦 oldalán ezt a könyvet és szomorúan láttam a január 7…vagy január 14.:):)megjelenést.Éppen ezért visitottam , mikor megláttam…És után szó szerint bearanyozta az ünnepek utáni napokat a könyv. Minden alkalommal “csak” pár oldalt olvastam belőle, hogy később érjek a végére…mint egy finom csokinak, vagy jó kávénak:):) Mire a könyv végére értem,felcimkézve, bejelölve, felkiáltójelekkel ellátva pihent a könyv.
Évek óta Olaszország a kedvencünk – tudom, hogy nagyon sokaknak….
Először egy gyerekkel, aztán két gyerekkel indultunk útnak…eleinte egy hétre, aztán két hétre…sok tervezéssel, várakozással.És nem lehet megunni!!
Nagyon várom a második könyv megjelenését és szívből kívánok sok erőt és kitartást, mosolyt Önnek! ( Olvastam a szélmalomharcot a kiadással kapcsolatban és a sok kellemetlenséget…Mi ebből “csak” a végeredményt látjuk és az mindenképpen azt igazolja, hogy van értelme!