Magamnak – is :-)

Felteszem, amiket legutóbb csináltam, csak hogy meglegyen itt is az archívumban. 🙂

Reklámok

:-)

Hát, ettől besírtok….! 😀 Még ha szeretném ezt a stílust, megérteném, de igazából az én közegem az a kerti pad, a mohás lépcső, a lóca és a rongyszőnyeg… ehhez képest elragadott a shabby/vintage stílus (azé’ ennek már kéne egy magyar név), legalábbis az ilyen cuccosok készítése, de azt hiszem, két-három ilyen gyertyatartó a lakásban, és már költöznék isssss…. 🙂 Muszáj volt kipróbálnom ezt a marhaságot, bár a családom egy lélegzettel hördült fel, hogy “mit csinálsz az alpakka gyertyatartóval???”, igaz, ott rohadt húsz éve a padláslépcsőn, de persze amikor elhasználom hülyeségre, akkor rögtön mindenkinek kell(ene). 🙂 Szóval vettem ma hozzá a bolhapiacon csészéket (ócsón), és most ez lett. Remélem valaki megszabadít tőle, de most tényleg… ugyanakkor meg annyira cukiii, neeeem?  És tényleg ilyenekkel (meg még ilyenebbekkel) van tele az internet, csak tessék beütni a gugliba, hogy shabby. 🙂 🙂 No, lefényképeztem, megy át Telkibe. Karácsonyi vásáron szerintem el fog menni.

Festegetős

Goldenke forgótálcája és fűszerpolca új ruhát kapott. Bár a forgótálca nem biztos, hogy kell neki, akkor az enyém marad. 🙂 Került rájuk egy kis velencei oroszlán, nekem tetszik. 🙂 P.S.: nem vagyok zakkant, tudom, hogy mindenki fészbúkozik, de mindig felrakom ide is amit készítek, mert innen a cimkék közül jól elő tudom keresni, ha hirtelen kell valamelyik kép. 🙂

Shabby…

…azt jelenti angolul: “kopott”. Bocs, hogy ide írom, de nekem is meg kellett nézni a szótárban, talán másnak sem egyértelmű. Így nevezik ezt a lakberendezési stílust, ami mostanában divat, és amihez nem csak hogy régi, de egyenesen kidobott bútorokat használnak fel. Még a felújítással sem vacakolnak sokat: egy kis csiszolás, mehet rá a krétafesték, visszacsiszolás itt-ott, hogy réginek látszódjon, clear és dark wax, és kész is! Én is ezt csinálom, tényleg nagyon gyorsan megy, és az sem baj, ha nem lesz olyan egyenletes a felület, mert az a jó, ha használt állapotot érünk el a felújítással. Mondjuk ez egy röhejes mondat, de ez a helyzet. 🙂

Azt gondolom nem szabad túlzásba vinni… mert vannak akik úgy dolgoznak, hogy a felújított bútor már úgy néz ki, mintha a szemeteskukából húzták volna ki éppen… még az is oké, ha valakinek ez tetszik, de akkor minek átfesteni? Meg kell hagyni carosnak, és kész. 🙂 Na mindegy, én úgy csinálom, hogy csak az éleket csiszolom vissza, illetve ha két színű a festék, akkor a felületet is, hogy maszatos legyen. De nem is ez a lényeg, hanem hogy ebben a stílusban bátran fel lehet használni a nagymama kissámliját, a régi kredencet, és minden kedves tárgyat, amit esetleg kidobna az ember, mert nem baj, ha látszik rajta az öregség – ez nekem nagyon bejön. Most pl. láttam egy borospohár tartót, ami egy gereblyének a feje volt a falra szerelve, azon lógtak a poharak. Hát nagyon állat, de jól nézett ki! 🙂

Hát itthon ugye nem lehet nagyon varázsolni, mert ahhoz két embernek kell ugyanazt szeretni, ez meg nálunk még véletlenül se jön össze… De azért van nekem egy sarkom, ami fölött igenis rendelkezni óhajtok… (mekkora pofám van három négyzetméteren!! 🙂 ), így aztán elkezdtem lefesteni a helyhiány miatt garázsba száműzött fenyő tálalót, a két ajtaja már készen van. Nekem tetszik. Ekrü színű csipke lesz a polc szélén, belül pedig könyvek és biszbaszok – végül is nincs kőbe vésve, hogy mindörökké csak porcelánt kötelező benne tartani. Provence-i kék kiegészítők lesznek, és antikolt velencés képek a falon. Nehezen haladok a festéssel, mert nincs helyem, hogy elhúzzam a szekrényt (és hova pakolok ki belőle?), szóval most valami logisztikára lesz itten szükség, majd megálmodom, hogy legyen. Rengeteg jó kép van a neten, mutatok egyet, milyen vidáman lehet hasznosítani a régi szekrényeket (bár elég kicsiben tudtam lementeni). A saját szekrényajtóim pedig valójában nem így néznek ki, valamiért sárgás a maszat rajta a képen, pedig az egész inkább ilyen piszkosfehér… na mindegy, majd megmutatom, ha kész lesz az egész.

Riszájkling 1. :-)

Kész lett az első felújított bútordarabom, tádámmmm!!! 🙂 Megvan a párja is, így majd megmutatom, hogy nézett ki eredeti állapotában, mikor lecipeltük Telkiben a padlásról. Az eredetileg sötétbarna fát az Ides anno letapétázta fenyőszínű öntapadóssal, mert az ment a Frédi szekrénysorához… na, mire azt leszedtem, már erőst’ gondolkoztam, hogy miért is nem nézem inkább a brazil sorozatokat… Aztán még le is kellett csiszolni, mert tele volt ragasztónyommal. Leszedtem az ajtatját (nem kell az oda), és alig fél óra alatt a régi fogantyút is, a szocialista atombiztos, berozsdásodott csavarjaival. A festés után pedig elkezdtem kezelni a kétféle wax-szal (clear és dark), hogy szép antikolt legyen, ehelyett viszont szép foltos lett, azt hittem, megüt a guta. Mert ugyan kb. olyan foltosnak kell is lenni mint most, azért “antikolt” (és ezért vannak az élek is megcsiszolva), de az előző állapot azért túlzás volt. Na, akkor beültem szépen az internetbe, és végignéztem a jutyúbon két kis videót, hogy csinálják ezt a profik, és kaptam is egy olyan új ötletet, amitől mindjárt egyszerűbb lett az egész waxolás. Még lehet, veszek rá másik fogantyút, ez mintha túl fehér lenne. Vagy nem. 🙂 Hát elvagyok… de annyira jó bütykölni ezeket! 🙂

Vintage

Készen lett az első asztalka. A teteje kőmozaik (igazi!), az oldala pedig a szuperfestékkel (Annie Sloan Chalk Paint) van lefestve, antikolva, kicsit visszacsiszolva – kidolgoztam a belemet, de nagyon tetszik!!! Aztán kipróbáltam az üveget, hát ennyire zseniális vagyok, hogy ezt is próbáltam az egyiket visszacsiszolni, persze, hogy ott lejött a festék, azért mindent még ezzel sem lehet… de ez a stílus állítólag így menő, hogy minél kopottabb valami, annál jobb. (Hogy milyen képek vannak a neten, eldobnátok az agyatokat, sokáig, drága festékkel készített bútorok olyanok, mintha most hozták volna fel a kuka mellől… 🙂 ).

Na, az a lényeg, hogy a kis asztalka eladóvá vált, a bevétel a Fészek Fogyatékosok Nappali Ellátója számláját fogja gyarapítani. Kezdő ár 9000.- Ft, de minden plusz száz forintot szívesen fogadunk. A számlaszám megtalálható a honlapjukon, a bútor átvehető a Telki/Páty/Biatorbágy Bermuda háromszögben. 🙂 Majd feldobom az Orczakönyvre is, aztán lehet megosztani (pls).