Film

Utazás közben néztük ezt a filmet a buszon – talán kétszer is, mert sok időnk volt. Azért fényképeztem le, hogy itthon meg tudjam venni, be is szereztem azonnal a Vaterán, ma megnéztem még egyszer. Nagyon szépen bemutatja a ferences rendet, főképpen a világban végzett tevékenységet. Igazán megható látni, hogy mindegyik földrészen ott vagyunk, és mindenhol az elesettek, szegények, betegek életét igyekeznek a szerzetesek megkönnyíteni. Csuhás testvérek rengetegsok nációból: európaiak és fekete bőrűek, vágott szeműek, még indián származású is akad közöttük, ahogy mosdatják az utolsó stádiumos aids betegeket, a leprásokat, vagy éppen tanítanak egy afrikai kunyhóban berendezett iskolában. A horvát származású, kedves arcú, bajuszos testvér, akivel még felvették a riportot, és akit aztán megöltek Afrikában a polgárháború idején. Nagyon szépek a felvételek, jó a zene, a vallási tartalmon kívül amolyan “úti” élményt is ad. Nincs rajtam rózsaszín szemüveg, tudom, hogy emberek a ferenceseink is, hibázhatnak bármiben, de akkor is jó érzés közéjük tartozni. Hát ezt már elmondtam egy párszor. 🙂 Gyanítom, még fogom is. 🙂

Reklámok

In memoriam

Érdekes, hogy Robin Williams halálhírét postolta Böjte Csaba a FB oldalán, “Isten adjon örök nyugalmat neki!” kísérőszöveggel. Mindössze ennyi. Nem érdekelte, hogy öngyilkos lett, nem fújolta, nem tartott mellé kiselőadást, hogy nahát ilyet nem csinálunk ám, ejnyebejnye… Klassz, tehetséges ember volt, sokat letett az asztalra, szép családja volt, erre emlékezünk, nem ítélkezünk Isten helyett. Így jó.

Nehezen tudnék választani, de talán a Good Will Hunting. Igen.

 

Ice age

 
 Hát mit mondjak… ez a negyedik a sorozatból, de a legjobb!!! Egy csomó új állat!!!! És olyan pofák!!!! És olyan dumák!!!!!  A végén meg csak nézi az ember, hogy hova ment el az a másfél óra. Gyermeteg vagyok, ez van. De ezt most megnézném máris még egyszer, mert elsőre biztos egy csomó apró vicces részletet elmulasztottam. 🙂 🙂

Rob forever :)

Mondhatnám, hogy “ha film, akkor Golden”, de ez így nem lenne teljesen igaz, mert igenis képes vagyok teljesen egyedül is megnézni a tévében egy filmet, vagy lejátszani egy dvd-t. Viszont ha úgy fogalmazok, hogy “ha Rob, akkor Golden”, az már ugyebár mindjárt jobban megállja a helyét.

Szóóóóval, beugrottam a heti egy kávéra, és ebből megint az lett, hogy megnéztük a Vizet az elefántnak c. filmecskét, ez esetben abszolute gyári dvd-ről, mert Robnak az jár: netről lopva, kamerával felvéve, orosz szinkronnal és dél-burundi felirattal csak bemutató előtti vámpíros filmekben gyönyörködünk (már aki, ugye 😛 ). Namost az a harci helyzet, hogy nekem ez a film tetszett. Mert volt neki története, meg szerelem is volt benne, meg cuki elefánt is, akit Rozinak hívtak. A rossz bácsi a végén elnyerte a jutalmát, főhős és főhősnő pedig boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Robert Pattinson pedig tényleg egy színész, minden másfajta híreszteléssel ellentétben, és így, hogy nem volt fehérre púderozva az arca, még jobban látszott, hogy van neki mimikája, meg ilyen-olyan tekintete meg klassz felsőteste … szóval minden, ami egy filmben nem árthat.

Kicsit zavart a tudat, hogy a női főszereplő, Reese Witherspoon nem kevéssel idősebb a Robi gyereknél, de aztán most megnéztem, és kiderült, hogy “csak” tíz évvel, hát ez ugye még gombócból se olyan sok, szóval lement a torkomon. Ráadásul amerikai filmben tényleg ez csak a sminkmesteren múlik, talán még belőlem is tudnának porcelánbőrű cicababát csinálni, műszempilla rebegtetésben pl. tuti jó lennék. 😛 Ráadásul kiderült – mivel Golden Rob filmjeinek esetében minden szakirodalmat elolvas, még olyan nyelveken is, amiken egyáltalán nem tud -, hogy RW valóban megcsinálta azokat a jeleneteket, mikor fel kellett mászni az elefántra, meg az ormányán kellett csüngeni, meg alatta kellett hasalni meg ilyenek… Ez pedig nekem azóta bejön, mióta egy világ omlott össze bennem a hír hallatán: a Halálos fegyverben nem Mel Gibson fenekét láttam fésztufész, hanem egy popsidublőrét… több csalódást már nem viselnék el… 🙂 🙂

Vámpíros(ka) :)

Nem, ezt most nem fogom rá a nyuszira, igenis a GOLDEN miatt mentünk el az Alkonyat kétszázhatvanadik-per-első részét megnézni. Már a múlt héten elindultunk, amikoris szerdán megnéztem a műsort, hogy ekkor-és-ekkor adják a filmet – csütörtökön odamentünk és jé!, nem is adták! No persze, mert aki ennyi év után még nem tudja, hogy csütörtökön van a váltás, az úgy jár, hogy helyette betolhat egy malomkeréknyi pizzát a mozi melletti csehóban (fogyókúra rlz.).

Szóóóval, ezen a héten történt a második kísérlet: előadás is volt, jegy is volt. Viszont más néző nem volt, úgyhogy az egész teremben mi voltunk ketten, naja, ezt is én intéztem el, magánvetítés, bizony. Nagyon érdekes volt, lehetett a film közben hangosan beszélgetni, feltenni a lábunkat az előző ülésre végigfeküdni a földön meg ilyesmi.

Először mondjuk kicsit furcsa volt, mert az előzetesek alatt csak hang volt és kép nem… elég gyanús volt, hogy két embernek csak hang jár, sőt: a képért majd megint el kell jönni a jövő héten is. Ezen kicsit elvihogtunk. Miként az is nagyon vicces, amikor csak hallod az ajánlatot, ahol ilyeneket mondanak, hogy: “és majd eljön XY”…. okés, de ha eljön, sem fogom megismerni, merthogy NEM LÁTOM! Na, mielőtt még Robot is az emlékeinkből kellett volna felidézni, kimentem és megkértem a kiscsajt, hogy ha lehet, akkor képet is kérünk szépen a filmhez. Erre leadták újra az előzetest is, szóval nem halunk meg hülyén.

No, még el sem kezdődött a film, és már milyen jól szórakoztunk! De aztán a filmen is! Igen! És eztet most azért írom, mert én ám egy ilyen jó barátnő vagyok, hogy nem cikizem a Goldennek a kedvencét. Se a filmre, se Robra nem merek semmit mondani, így az összes felgyülemlett negatív energiámat a főhősnőre tudom koncentrálni, merthogy honnan a búbánatosfenéből szereztek egy ilyen tehetségtelen kiscsajt, arról fogalmam nincs! Annak a nőnek nagyjából 1, azaz egy darab arckifejezése van, az is olyan, hogy jó mindenre: lehet esküvő, szex, terhesség, farkasos-támadás esetleges veszélye – ő mindenhez ugyanolyan (és nem jó-) képet vág. Biztos azért választották őt, hogy Robot még jobban lehessen értékelni. Mert főhősnőhöz képest az a Pattinson gyerek tényleg maga Sir Laurence Olivier – mert ilyen színészeket is ismerek (és még a nevét is le tudtam írni, teljesen magamtól!). 🙂 Na de tényleg… Mr. Vámpír nem a szívem csücske, mert hát ízlések és pofonok, stb… de azért elég tehetségesnek látom (jójó, Golden… ül… nem morog!…. NAGYON tehetségesnek!!! 🙂 ).

Na, aztán a fantörpikus film-élmény levezetéseképpen még ittunk egy frissen facsart gyümölcslevet, közben pedig megvitattuk, hogy hát tényleg milyen érdekes, hogy kinek boriszbekker, kinek meg robertpattinson… és hogy mennyire nem lehet tudni, hogy ha nekem igen, neked miért nem… és ha én ránézek, mit látok benne, amit te nem. Mondjuk gáz is lenne, ha mindenkinek ugyanaz a típus jönne be, mert hát ugye akkor mi lenne az összes többivel, he-he.

Ha megnézzük (nem kell!) a filmes cimkét itten, csupa ilyesmi film van alatta, pedig esküszöm, nézek komoly és magvas dolgokat is, csak azokról általában elfelejtek elmélkedni. Pölö láttuk a Womb-ot, na az is megérne egy postot, nem mintha tetszett volna, de nagyon érdekes kérdéseket vet fel. Majd pótolom.

Ezt meg a Goldennek, hogy jól induljon a napja. (Bár nem hiszem, hogy van olyan fotó a világhálón, amit még ne látott volna… 😛 🙂 )

Sanctum

Ez az a film, amit ha rám hallgatsz, nem nézel meg! Az idejére nem emlékszem, mikor jöttem ki moziból menet közben, de most cca. egy és egynegyed óránál egyszerűen nem bírtam tovább, fogtam a maradék kukoricámat, a családom másik két tagját és menekülésre vettem a figurát.

Pedig ugye James Cameront szeretjük többek között a Titanic és az Avatar miatt… de ebből a sz*ból ami itt össze volt rakva, ebből bizony nem lehet várat építeni. Minden banális klisét viszontláttunk, ami valaha filmben fel volt vonultatva: apa-fiú konfliktus (főképpen a “ne add fel soha…!” mondatnál éreztem úgy, hogy sikítanom kell…); keskeny járatokba való beszorulás; pssszttt… mi ez a zaj – és már ugye ömlik is a víz, ami elsodorja őket…. áááááááááááááá…. nem is sorolom, mert megint elkap a harctéri idegesség.
Persze tudom én, hogy nem a kedvenc szépirodalmi műveim vannak az ilyen filmekben feldolgozva – bár érdekes lenne mondjuk Thornfield Hall az éjszaka gyújtogató őrült feleséggel 3D-ben 🙂 🙂 -, de azért az Avatarnak legalább volt egy gyermekded, de szép meséje, amit lehetett szeretni. Itt meg majd’ két órán keresztül kell nézni, ahogy egy víz alatti barlangrendszerből (műszikla rlz…. 😛 ) próbál néhány kutató kiszabadulni. Néha azt hittem, “elromlott” a 3D, annyira semmisenem volt térhatású – de hát mi is lehetne az egy szűk barlangban, ahol nincs “tér”? 😀 
Néha aztán mikor nagyon leült a sztori, akkor meghalasztottak valakit, lehetőleg minél véresebben, a  moziból való kimenekülést akkor határoztam el, mikor egy nőnek beleakadt a haja egy láncba, gyakorlatilag azon lógott, és kezdett letépődni a fejbőre… na, hát azért az ízléstelenségnek is van határa. Más filmekben is vannak persze ilyen jelenetek, de nem öncélúan, pontosabban nem abból a célból, hogy a 3D-s szemüveg takarása mögött békésen szundikálni kezdő nézőket kihozzák egy kis visítozással a kómából. 😛
Egyébként a sztori valós történeten alapul, és éppen ezért szerintem tök gáz, hogy egy ilyen gagyi filmet csináltak belőle. 
Na, ennyi szót sem ért meg. (Szolgálati közlemény: Golden, ezt megúsztad… :-; )